Spirálozó és fűzőgép dokumentumok bekötéséhez

Hogyan válasszon spirálozó gépet?

Egy szépen bekötött anyag jobb benyomást kelt, mint egy tűzőkapoccsal összefogott köteg, és könnyebb is lapozni. A saját spirálozógép akkor éri meg igazán, ha rendszeresen készít kötött dokumentumot, például iskolában, oktatócégnél, tervezőirodában vagy könyvelőirodában.

Kötéstípusok

• Műanyag spirálos (fésűs) kötés – a legelterjedtebb, olcsó és újranyitható, így a lapok később cserélhetők.
• Fémspirálos (drótspirálos) kötés – elegánsabb, a dokumentum 360 fokban átfordítható; naptárakhoz, ajánlatokhoz kedvelt.
• Hőkötés és egyéb fűzés – ragasztott gerinccel, lyukasztás nélkül; reprezentatív anyagokhoz.

Mire figyeljen?

Nézze meg, egyszerre hány lapot lyukaszt a gép, és legfeljebb hány oldalas dokumentumot tud bekötni. A kettő nem ugyanaz: egy vastagabb anyagot több lépésben lyukaszt ki, de a köthető legnagyobb vastagságot a használható spirál mérete határozza meg. Ha nagyobb mennyiségben dolgozik, a kikapcsolható lyukasztókések és a margóállítás sok bosszúságtól kíméli meg, mert nem szabványos méretű lapoknál is pontos lesz a lyuksor. Kis mennyiséghez a kézi működtetésű gép is elég, napi rendszeres kötésnél viszont az elektromos lyukasztás gyorsabb, és a kezét is kíméli.

A borítóhoz átlátszó előlapot és karton hátlapot használjon, így a dokumentum strapabíró marad. A tartósabb címlaphoz a laminálógépek, a pontos lapmérethez a papírvágók nyújtanak segítséget.

Gyakori kérdések

Mekkora spirál kell egy 100 oldalas anyaghoz?

Ez a papír vastagságától függ; a spirálok csomagolásán általában feltüntetik, hány normál irodai lap köthető be velük.

Lehet műanyag és fémspirált is használni egy géppel?

Csak ha a gép mindkét kötéstípust támogatja, mert a lyukosztás eltér.

Újranyitható a spirálozott dokumentum?

A műanyag spirál a gép segítségével kinyitható, és új lapok tehetők be; a fémspirál erre nem alkalmas.